A tükörneuronok, olyan idegsejtek, melyek aktívak ha bizonyos cselekvést végzünk és akkor is aktívak, amikor megfigyeljük ugyan azt a cselekvést. Az agy úgy aktivizálódik, mintha a megfigyelő végezné az adott cselekedetet.

A 90-es években a majmok kognitív viselkedés vizsgálata közben fedezték fel. Ezután emberekben és madarakban is kimutatták ezeket az idegsejteket. A kutatók szerint a tükörneuronok elvezethetnek a cselekvés és figyelem összefüggésének fiziológiai mechanizmusaiig, azonban konkrét funkcióját a szervezetben még nem fedték fel, számos teória alakult ki. Ennek ellenére a gyakorlatban kiválóan lehet alkalmazni ezt a jelenséget.

Hatással van agyunkra és izmainkra, ha mindössze megfigyelünk valakit testmozgása közben.

FMRI vizsgálatok bizonyítják azt, hogy ha megfigyeljük a kezek, lábujjak vagy akár a száj mozgását, agyunkban aktiválódik a mozgásért felelős terület. A változás nem csak az agy területein mérhetőek, hanem a periférián, EMG segítségével is észlelhető. Továbbá a izomerőre vonatkozó kísérletet is végeztek, melyben az egyik csoport jobb kisujj abdukciót erősítették, míg a másik csoport csak figyelte ezt az edzést. Akik ténylegesen elvégezték az edzést 50%-al, akik csak nézték 32%-al erősödött a vizsgált izmuk. Mind két csoportnál a bal kisujj is erősödött.

Stroke betegeknél is hatékonynak bizonyult az egészséges emberek mozgásainak figyelése. Négy héten át a hagyományos kezelések mellett egészséges társaik hétköznapi mozdulatait kísérték figyelemmel. A vizsgált személyek jobb állapotba kerültek, ezen felül az MRI felvételeken látszott, hogy a károsodott agyi területek regenerálódtak.

Nem csak a mozgás megfigyelése, hanem a cselekvést leíró mondatok hallgatása is aktiválja az agy motoros hálózatát. Sőt, kimutatták, hogy egyes testrészekre koncentrálva akár magunkon vagy másokon, növelik az adott terület érzékenységét.

A tükörneuronok is azt bizonyítják, hogy az agyunk azt tükrözi vissza, amire összpontosítunk.